(Bábolna történetéről a Bábolnai Helytörténeti Baráti Kör oldalán is olvashatnak: http://helytortenet-babolna.hu/page.php?235) Bábolna és környéke az ősidőktől fogva fontos terület lehetett az itt élő emberek számára. Természeti adottságai nagymértékben kedveztek az ember megtelepedéséhez. A közelben több ezer éves zsugorított férfisír és a mellette talált nagyobb méretű, félkész kőeszköz Magyarországon ritkaság számba megy.

Bronzkori, római és népvándorlás kori leleteket is találtak a környéken. A szomszéd település határában a honfoglalás kori magyar páros temetkezés tanúbizonysága: a Dunántúl egyik leggazdagabb s egyetlen tarsoly-lemezes sír párja került elő 1956-ban. Báb, bábu, bábálu, bábál, bábony, babona és a helységnévként szereplő Bábolna egyetlen ősi szóból eredt. A Kirgiz nyelvcsalád értelmező szótárában a BÁBÁLU szó jelentése: erős pártfogóra támaszkodó személy, illetve család. A BÁBÁLU SÁÁR olyan települést jelent, amelynek túlvilági erővel rendelkező pártfogója van.

A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának éve. A pusztabirtok a Babunai család tulajdona volt. Bábolna a XIII. századbeli okmányokban Babuna illetve Bábóna néven szerepel. 1328-ban, Szent György tiszteletére, felépült Bábolna temploma. Az épület 1529-ben elpusztult, de a XVIII. században újjáépítették. Ezzel a templommal Bábolna a környék szellemi központjává vált. A török időkben, 1529-ben elnéptelenedett a település. A rómaiak Budától Bécsig a Duna mentén építették ki Európa akkor legszélesebb hadiútját. Az út azonban a kereskedők számára sohasem volt biztonságos. Így jött létre a Budáról ugyancsak Bécsbe vezető nagy állathajtó út: a Mészárosok útja. Az út tengelyében terült el a bábolnai határ, ahol az állathajtók jó itató, pihenő – később pedig vágóhelyet is találtak.

Az 1400-as években az ország külkereskedelmi állatforgalmának zömét a nagy állathajtó úton -tehát Bábolnán keresztül- terelték a külhoni vásárokra. Az 1500-as évek második felében elpusztul a falu, de az 1600-as években újra éled. 1590-ben öt családot regisztráltak Bábolnán. 1696. december 3.: A Szapáry család visszakapja Bábolnát. Az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál Bábolnán. A XVIII. század első felének fejlődése a mai napig látható: ekkor épült a Római katolikus templom (újjáépült), a Kastély és a Kaszinó (1758). A török hódoltság korszakát messze megelőzve kezdődött a szembenállás a pogány hitet nehezen felejtő Bábolna és az új vallást terjesztő Pannonhalma között. Az ősi pogányünnepek színhelyét jelölte az -a fekvő bikát ábrázoló- áldozati bálványkő, ami az Ördöghegyen állott (ma Nagyigmándon található). A török béke után meginduló francia háborúk a Mezőhegyestől (a magyarországi ló- és vágó marha tenyésztés központja) messze fekvő tájakra kívánta irányítani a katonaság ló és vágó marha szükségletének kielégítését.

Csekonics József (Mezőhegyes puszta parancsnoka) javaslatára, az 1789. február 11-én kelt Legfelsőbb Utasítás már a mezőhegyesi méneshez rendeli a gróf Szapáry József tulajdonát képező bábolnai birtokot (fiókintézetként). A birtok ára: 450 000 forint színaranyban. A ménesbirtokon a kivételes jogot élvező vendéglősön és annak alkalmazottjain kívül nem volt egyetlen polgári személy sem. Bábolna 1806. október 18-tól önálló ménessé vált. Településünk története ezután elválaszthatatlanul összefonódik a ménesével (később a Gazdaságéval). Ausztria elvesztette a háborút a franciák ellen, és békeszerződést kötött Napóleonnal. A francia sereg behatolt az időközben kiürített bábolnai ménesbe 1809. június 15-én és teljesen felégette (bosszúból, hogy a lovaknak csak hűlt helyét találták). 1810-ben építették fel újra a ménesistállót, a kancaistállót, a fedett lovardát és a kaszárnyát. Az 1800-as évek első felében Hild János tervei alapján felépült a bábolnai iskola. 1820-1830. között épült a Kórház (jelenleg Szálló). 1840-ben épült a Kaszárnya (ma Kakas Szálló). 1848. december 27.: Görgey vezérkarával együtt Bábolnára érkezik. A birtokot a magyar hadvezetés a Monarchia hadállásának vélte.

A kormánybiztosság élelmet (elvitték többek közt a teljes lisztkészletet), állatokat, szekereket rekvirált. Bábolna veszteségei felmérhetetlenek. 1848. december 28.: Vesztes bábolnai ütközet. 1849. október 6.: A szabadságharc elbukott. Bécs továbbra is kezében tartja a ménesbirtokot. 1852.: Egy 14 éves arab fiú, Nagle kíséretében Bábolnára érkezett Obajan, a nemes arab mén, megalapozva a mai ménes kialakulását. Nagle 1899-től 1913-ig állt a Ménesintézet élén, mint főparancsnok, Fadlallah el Hedad Mihály néven. 1867.: Kiegyezés. Bábolnát a magyar kormány visszavásárolja -magyar pénzen immár másodszor magas árat fizet érte. 1870.: A Bábolnai Általános Iskola megkezdte működését.

Az 1890-es népszámlálás adatai szerint a Bábolnán élő állandó polgári lakosság száma: 1111 fő (577 férfi és 534 nő). A katonai népesség lélekszáma: 359 fő. 1913-ban már állami távirda-hivatal és posta, 1926-ban pedig telefonállomás is működött a településen. 1919. nyarától 1919. novemberig Bábolna román megszállás alatt volt. Hajnyi Artúr az új ménesparancsnok ezek után megkezdi Bábolna újjáépítését. Az 1930-as években felépült a protestáns templom. 1945. januárjában a németek Székesfehérvár felől menekültek, s a Bábolnán átvezető és Bécs felé tartó országút látszott a legbiztosabb menekülésnek. Ekkor még sokan voltak Bábolnán: egy egész repülőtér legénysége. Utánuk, március első napjaiban az SS-ek érkeztek, akik a hátvédek voltak. Ők is, és az előbbiek is kifosztották Bábolnát. 1945. március 27-én reggel 5-6 óra körül bukkant fel a szovjet csapatok előörse. 1946. augusztus 20.: Az első fizetés: a gazdaság minden dolgozója 5 forintot kapott. 1948. december 23.: A Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat megalapítása. 1949.: Névváltozás: Bábolnai Állami Gazdaság. 1955.: Névváltozás: Bábolnai Törzstenyésztő Állami Gazdaság. 1958. december 5.: A korábban hosszú ideig -több évszázadig- közigazgatásilag Banához tartozó település önálló község lett. 50 magánház volt a mag, ami a községgé válást lehetővé tette. 1959.: A Gazdaság neve: Bábolnai Állami Gazdaság. 1960. május: Burgert Róbert átveszi a Gazdaság irányítását. Vezetése alatt Bábolna magára vállalta és meg is valósította a termelés forradalmát. A község teljes szántóterületét kukoricával vetették be. A gyors gazdasági fejlődés kimerítette a helyi munkaerő-tartalékot, így szükségessé vált a munkaerő-import a környező községekből, sőt az ország távolabbi vidékeiről is.

Nagyszabású lakásépítkezés kezdődött: a gazdaság felépítette a Kisfaludi lakótelepet (de kevésnek bizonyult). A gazdaság a lehető legnagyobb kedvezményeket és segítséget nyújtotta azon dolgozóinak, akik két év alatt felépítették saját házukat. Az építkezés kalákában történt. 1964-től 1975-ig tíz új utca épült be. A község lakossága ezalatt a duplájára szaporodott és meghaladta a háromezret. 1971.: Bábolna megkapta a nagyközség besorolást. 1973. szeptember 30.: Névváltozás: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. 1975.: Megalakult a Bábolna-Bana Nagyközségi Közös Tanács.

1977. január 2.: Közös tanács alakult Bábolna székhellyel (Bábolna, Bana és Tárkány közigazgatásának összevonásával). A kombinát 8 hektárt és 5184 m2 mezőgazdasági ingatlant adott át a nagyközségnek településfejlesztés céljából. 1982.: A Ménesudvarban átadtak egy istállóból átalakított 175 férőhelyes Kamaraszínházat. 1983.: A Lobkowicz-erdőben történt hévízkutató fúrások során termál-karsztvízre bukkantak. A két kút hőmérséklete 44 oC, illetve 52 oC. 1984-ben átadásra került az orvosi rendelőintézet és az Ifúsági lakótelepen 48 lakás. 1984-1988-ig Bábolna Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. Társközségei a rendszerváltás után váltak le. 1990. okt. 1.: A közös igazgatásból kiválik Bana, majd Tárkány is.

1991. jan. 1.: Bábolna teljesen önálló közigazgatású lett. 1995.: Az egykori tiszti kaszinó épületét a Bábolna Rt. helyreállíttatta, reprezentatív éttermet, kávéházat és különtermeket rendezett be. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. A múzeum egyik termében a két évszázados hagyományokra visszatekintő arablótenyésztés történetével ismerkedhetünk meg. A település 2000-ben lépett be az Intelligens Települések Szövetségébe. 2000. december 7.: Bábolna megszerezte az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt a közigazgatás területére a nagyközségek szintjén az elsők között. A gazdasági változások szükségessé tették, hogy a 2001. évben szervezetileg is elkülönüljön a bábolnai hagyományokat, a lótenyésztést, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastélyegyüttest tartalmazó Ménesbirtok és a versenyszférában dolgozó baromfitenyésztési- élelmiszeripari vertikum (Bábolna Rt.) kettéváljon. 2001. augusztus 1-jén létrejött a 100%-ban tartósan állami tulajdonú Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft., amelynek egyik alapvető feladata a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése, az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele.

2002. aug. 29.: A Bábolnai Sportcsarnok átadása, mely több mint 1000 m2-es küzdőterű hitelesített kézilabdapálya. 2003. július 1-én Bábolnát várossá nyilvánították. 2003. október 4-én a “Pusztán város” városavató ünnepség keretében Dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke Bábolnát várossá avatja. Bábolna Város Önkormányzat 2003-ban a Bozsik-program keretében Bábolnán egy „B” kategóriás műfüves labdarúgó pálya megvalósítására pályázatot nyújtott be, melynek pozitív elbírálását követően 2005. szeptember végére megtörtént a kivitelezés készre jelentése. 2006-ban került sor a Bábolnai Sporttelep felújítására a Nemzeti Sporthivatal által meghirdetett pályázati forrás segítségével. Ebben az évben sikerült újabb két lakóút burkolatának felújítását is végrehajtani, valamint egy négylakásos társasházat építeni az Árpád közben.

2007. évben került sor a Bábolna Városi Óvoda és Bölcsőde részleges felújítására, így a gyerekek egy megújult, esztétikusabb, környezetbarátabb, egészségesebb és ergonómikusabb környezetben kezdhették meg az augusztusi pihenés után az új óvodai évet. 2008. évben a Bábolnai Általános Iskola U-alakú, régi épületének oktatási célra történő teljes felújítására, komplex akadálymentesítésére, 4 darab új tanteremmel való bővítésére, a központi épületben a meglévő művészeti teremnek multifunkcionális művészetoktatási teremmé való átalakítására, akadálymentesítésre, valamint korszerű tárgyi eszközök beszerzésére pályázott a város, melynek kivitelezése 2010. őszére be is fejeződött.

2008. évben elnyert pályázati forrásból az Egészségügyi Központ komplex akadálymentesítése, az épület helységeinek teljes felújítása, az elektromos hálózat és a gazdaságtalan fűtési és világítási rendszer felújítása, a nyílászáróinak cseréje, az épület külső homlokzat szigetelése, valamint az épület tetőszerkezetének felújítása, a héjazat cseréje, és az ereszcsatorna felújítása is megvalósult 2010. tavaszára. Bábolna Város Önkormányzata a 2009. évben elnyert támogatásból – melyet az Európai Unió és a Magyar Állam finanszírozott – a Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda épületének fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésére került sor. A Hivatal Bábolna Televízió által használt földszinti irodájából ügyfélszolgálati iroda jött létre, amely akadálymentes fogadásra alkalmas módon került kialakításra. Megközelítését az épület hátsó bejáratánál beépített személyemelő berendezés biztosítja.

A Gyámhivatal helyén akadálymentes vizesblokk került kialakításra. A közelmúltban szintén uniós pályázati forrásból megújult parkolóból az épület megközelítését akadálymentesített közlekedési utak segítik. A kivitelezési munkálatok 2010. áprilistól szeptember közepéig tartottak. 2009-2010-ben valósult meg a Jókai és Erzsébet utcák burkolatának felújítása, valamint az érintett utcák zárt csapadékvíz elvezetési rendszerének kiépítése. Ezzel párhuzamosan zajlott Bábolna város központi, kereskedelmi egységekkel beépített telektömbjének felújítása, valamint egy szelektív hulladékgyűjtő sziget, 10 férőhelyes, bővíthető fedett kerékpártároló létesítése.

2010. évtől az Önkormányzat a fiatalokra és a turistákra gondolva a város központjában ingyenes WIFI lehetőséget biztosít. 2010. nyarán elkészült négy belterületi utca (Csekonics, Nagyváthy, Kozma és Újhelyi utcák) csapadékvíz elvezetésének megoldása. 2011. évben az Önkormányzat beruházásainak köszönhetően megújult a buszvégállomás épülete, kiépítésre kerül a kamerás figyelő rendszer a település egész területén, valamint kisebb felújítások történtek az intézményeinkben. Új tetőt és lépcsőt kapott a Polgármesteri Hivatal épülete, új internetes oldalakat fejlesztettünk annak érdekében, hogy az Önkormányzat munkájába nagyobb mértékű betekintést biztosítsunk, és a hivatali ügyintézés könnyebben, hatékonyabban történhessen.